A tagi területi fejlesztés Magyarországon a 2014-ben bevezetett Európai Unió tagállamok számára kijelölt ösztöndíjas keretek keretében egy szinte új koncepció. A struktúrális ösztöndíj rendszerének megújítása nemcsak a gazdasági egyenlőséget előmozdítja, hanem a régiók közötti különbségek csökkentését is célja. Magyarországban a tagi területi fejlesztés főleg a kelet- és déli régiókban érvényesül, ahol a gazdasági fejlődés és a közösségi infrastruktúra hiánya a legfőbb problémaként jelenik meg.
Az ösztöndíj rendszerének legfontosabb eleme a „Regiók közötti egyenlőség” (Regional Equality) stratégia, amely a legkisebb gazdasági fejlődésű területekre összpontosít. A 2021–2027 közötti időszakra a Magyarországnak 14,2 milliárd eurós ösztöndíjat kap, amelyből 40%-ot a tagi területi fejlesztésből kapja. Ez a summa a legkevésbé fejlődő régiókban épített közlekedési hálózat, infrastruktúra fejlesztése, valamint a gazdasági aktivitások terjesztése céljából fordítják.
A tagi területi fejlesztés fő céljai és stratégiai irányelvei
A tagi területi fejlesztés három fő pilótra épül: gazdasági fejlesztés, infrastruktúra fejlesztés és közösségi kapcsolatok erősítése. A gazdasági tervezésben a legfontosabb prioritások a terméktermelés, a munkalehetőségek növelése, valamint a kreatív és tudományos iparágak támogatása. Például a Borsod-Abaúj-Zemplén megye, amely az ország egyik legkevésbé fejlődő régiója, kapott jelentős ösztöndíjat a mezőgazdasági technológiák fejlesztésére és a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére.
A közlekedési hálózat fejlesztése szintén egy kritikus terület. A tagi területi ösztöndíjok jelentős részét a vasúti, autópálya és közúti infrastruktúra fejlesztésre fordítják. A Transz-Duna Közi Hálózat, amely a Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a szlovákiai területek közötti összeköttetést erősíti, egy ilyen projekt példája. A projekt keretében új vasúti pályák építése és modernizálása, valamint a közúti kapcsolatok fejlesztése mellett a mezőgazdasági és ipari termékek szállításának optimálisan szervezésére is törekednek.
Az ösztöndíjok megosztása és a helyi hatásfokozás
Magyarországon a tagi területi ösztöndíjok a megyék és a községek szintjén osztják meg. A legkevésbé fejlődő megyék, mint például a Hajdú-Bihar, a Tolna és a Borsod-Abaúj-Zemplén, kapnak a legtöbb ösztöndíjat. A helyi hatásfokozás a községek és a közösségek számára biztosít lehetőséget a projektkezelésben és a helyi gazdasági aktívumok fejlesztésében. Például a Csongrád-Csanád megye a vízügyi infrastruktúra fejlesztésére kapott 200 millió forintos ösztöndíjat, amely a helyi ipari termékek szállításának és a turisztikai infrastruktúra fejlesztésének segítésére szánt.
A tagi területi fejlesztés nemcsak a gazdasági fejlődésre, hanem a társadalmi egyenlőségre is összpontosít. A legkevésbé fejlődő régiókban a munkahelyek létrehozása, a oktatás és az egészségügy fejlesztése, valamint a kulturális és sporteszközök építése prioritári szerepet tölt be. Például a Heves megye a helyi iskolák modernizálására és az oktatási infrastruktúra fejlesztésére kapott 150 millió forintos ösztöndíjat, amely a fiatalok munkalehetőségeinek növelésére és a képzési lehetőségek terjesztésére irányul.
- A 2021–2027 közötti időszakra Magyarországnak 14,2 milliárd eurós ösztöndíjat kap, amelyből 40%-ot a tagi területi fejlesztésből kap.
- A legkevésbé fejlődő régiók, mint a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Hajdú-Bihar, kapnak a legtöbb ösztöndíjat.
- A tagi területi fejlesztés fő céljai: gazdasági fejlesztés, infrastruktúra fejlesztés és közösségi kapcsolatok erősítése.
- Az infrastruktúra fejlesztés fő területei: vasúti hálózat, autópálya és közúti kapcsolatok.
- Magyarországban a legfontosabb tagi területi fejlesztési projekt a Transz-Duna Közi Hálózat.
A tagi területi fejlesztés az Európai Unió által támogatott stratégia, amely a gazdasági egyenlőség és a közösségi fejlődés előmozdítására irányul. Magyarországon ez a koncepció a legkevésbé fejlődő régiókban a legjobban érvényesül, ahol a gazdasági és infrastruktúriális fejlesztések jelentős hatással vannak a helyi életre. A tagi területi fejlesztés nemcsak a gazdasági fejlődésre, hanem a társadalmi egyenlőségre is hatással van, amely a teljes társadalmi fejlődés egyik alapvető eleme.